Történelmi múlt - Fonyód, Balaton

Szobafoglalás, események
Szálláshely, Szabad szoba, Vendéglátás

Városunk

Fonyódi Turisztikai Egyesület
8640, Fonyód, Szent István u. 63.
Tel/Fax: +36/85-560-042
Mobil: 06/20-9597-317 E-mail: fonyod@balatonfonyod.hu
http://www.balatonfonyod.hu

Grafikai tervezés és
Portál fejlesztés: Chrome
System by Chrome and Idealnet

Nyitólap » Városunk » Történet »
Történelmi múlt

Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található Fonyód. Neve a fon igéből származik. A fonással, szövéssel foglalkozó nép a somogyvári ispánság szolgálónépe volt.

Bizonyított tény, hogy tizenhét-tizennyolcezer évvel ezlőtt Fonyódon megjelent az őskori ember. Számos lelet került elő a rézkorból, viszont nincs anyag a kelták idejéből. 1934-ben a Sándor utcában végzett földmunkák folytán 4. századi pénzérmék kerültek elő, valamint egy villaépület alapfala. Kétségbevonhatatlan bizonyítékok ezek arra, hogy a római világbirodalom expanziója miatt Pannóniába érkezett légionáriusok a mai város területén is megfordultak, és elkezdték a Balaton vizének szabályozását.

Kevés forrásanyag maradt fenn a település-környéki honfoglalásról. Az augsburgi vereség után Koppány területeihez tartozott. I. Szent László 1082-es összeíró levelében először szerepel "Funold", mint a pannonhalmi apátság birtoka, 1232-ben említik így utoljára. Valószínű, hogy IV. Béla eladományozta a területet. Az 1332-es tizedjegyzékben Fonyód plébániával bíró falu, 1334-ben Pál, 1406-ban Gergely voltak plébánosai.

Az 1500-as évektől kezdve a Lengyel család birtoka. Lengyel Brigitta férje, Palonai Magyar Bálint volt a birtok ura a török idők alatt. Korának egyik leghíresebb, leghírhedtebb törökverője, 1573-ban halt meg, Fonyód vára 1575. augusztus 3-án került török kézre. Emlékét a Magyar Bálint Általános Iskola és a Palánkvár őrzi.

A török uralom alatt lakatlan terület volt Fonyód, az 1650-es években Zalából vándoroltak ide, katolikus horvátok és elmagyarosodott törökök telepedtek le területén. A Rákóczi-korszak után új birtoklási rend lépett életbe, Fonyód új tulajdonosai a Festetics, az Esterházy, a Batthyányi, a Széchenyi, a Zichy családok, valamint a Lengyelek leszármazottai, az Inkey család lett. A mai Ordacsehi - akkoriban még Orda és Csehi - lakóinak segítségével szőlőtelepítésbe kezdtek az itt élők. Emellett előtérbe került a halászat és a hajózás, megépült az első kikötő, útjára indult a Kisfaludy-gőzös. Az 1848-49-es szabadságharcban Fonyód lakói is harcoltak, részletes leírás azonban nem maradt fenn ebből az időből. Egy korabeli felmérés szerint 1850-ben a település lakóinak száma száznyolc, 1880-ban már háromszázharminckettő. Megkezdték a berek vizének lecsapolását, a vasút építését. 1861-ben haladt át először Fonyódon a császári királyi szabadalmazott Déli Állami Lombard Velencei Vasúttársaság első vonata, mely Budáról az Adriai-tenger felé tartott.

A filoxéria baktérium csaknem az összes szőlőt megfertőzte, a földtulajdonosok elvándoroltak, ekkor került előtérbe a halászat, Fonyód a térség centruma lett.

Szaplonczay Manó, megyei tiszti főorvos, Zichy Bélától birtokot kapott, melyen 1894-ben felépítette az első máig is álló villát, és megalapította a Fonyód Fürdő Társaságot. Tíz évvel később már három kedvelt fürdőtelep volt Fonyódon, a villák pedig gombaként nőttek a település széltében-hosszában. 1896-ra megépült a Fonyód-Kaposvár vasútvonal, 1898-ra az új hajóállomás és kikötő. 1904-ben Fonyód vezetékes vízzel büszkélkedhetett, 1905-ben pedig bekapcsolták a balatoni körtelefon-hálózatba, és ugyanebben az évben önálló község lett. 1911. augusztus 28-án Lányi Antal első ízben Fonyód-Badacsony között repülte át monoplánján a Balatont. Emlékét kőtábla őrzi a parton.

Miniszterek , főhatóságok vezetői visszatérő vendégek voltak Fonyódon, szeretetük jeléül pedig fejlesztették a községet. Vass József, közlekedési miniszter révén például 1926-tól összeköttetése lett Fonyódnak Budapesttel; Ripka Ferenc, székesfővárosi polgármester segítségével épült ki a vezetékes vízellátás és a villamos-hálózat; Major Ferenc, országgyűlési képviselő adományából épült a ma is álló római katolikus templom. 1938 és 1944 között a szegedi iskolanővérek polgári iskolát szerveztek Fonyódon. Rendszeres vendégek voltak írók, költők: Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Fekete István és Dallos Sándor; zeneszerzők: Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő; Szinyei Merse Pál, festő és dr. Bacsák György, polihisztor.

A második világháború alatt hadműveleti terülte volt Fonyód, ami jelentősen visszavetette fürdőéletét. 1950-től azonban járási székhely lett egészen 1973-ig. Létrehozták a sporttelepet, 1960-ban indult a gimnáziumi képzés, 1981 óta minden évben megrendezik a fonyódi Helikont, az 1980-as években megújult a vasútállomás és a pályaudvar, Makovecz köntösbe bújt az általános iskola és a gimnázium. Csutorás László kezdeményezésére létrejött a máig is működő Fonyód Védő és Szépítő Egyesület. 1989. március 1-jén lett Fonyód város.

Összeállította: Sz. K. K.